Nem tudom, a kedves Olvasó ismeri-e azt a szót, hogy alvásparalÃzis. Régi magyar szóként a lidércnyomást feleltethetÅ‘ meg ezzel az alvási állapottal. Ezen könyv olvasás közben nekem volt egy ilyen rémisztÅ‘ élményem. Azt álmodtam, hogy a lakásba, ahol lakom, két idegen bejött: rosszindulatúan néztek rám. Rájöttem, hogy alszom, ekkor a lelkemet egy ismeretlen erÅ‘ elkezdett dobálni. Éreztem, hogy a testem tehetetlen és zúg a fülem. Nem csak egy álomban voltam, hanem egy álom az álomban: messze volt az ébrenlét éltetÅ‘ felszÃne.
Szavakkal nehezen leÃrható az az érzés, ahogy a zuhanás során a személyiségem darabokra esett. És a semmibÅ‘l elÅ‘jött egy kép: egy szörnyszülött koponyája, amely oly természetellenes és torz volt, melytÅ‘l elképzelhetetlen viszolygást és páni félelmet éreztem. Minden lelki erÅ‘met összeszedve igyekeztem felülkerekedni a tudattalan terrorján és a pokoli merülésbÅ‘l felszÃnre törni. Jó hÃr, hogy sikerült, legalább is nagyon remélem, hogy most már nem alszom.
Remélem kellően félelmetes volt ez a történet ahhoz, hogy Lovecraft szavainak az erejéről meséljek, hisz rám, sőt, a tudattalanomra is hatottak. Miért?
Szerintem - és itt a már sokszor utalt Eliade könyvre utalok - a vallásos ember gondolkodásában a tér és az idÅ‘ nem egységes, hanem heterogén. Vannak szent idÅ‘k és szent helyek, ahol az eltérÅ‘ sÃkok találkozásakor szentség ered. Ezért volt sok helyen szent a küszöb, mint a belsÅ‘ és a külsÅ‘ világ elválasztója, a jurtatartó oszlop, mint a világtengely szimbóluma vagy van nagyon mély tartalma a keresztnek, ami két oszlop találkozása. Vagy a kelták Halloween idején tüzet raktak a keresztutakra, Ãgy ijesztve el a holtakat.
Lovecraftnál is ez a kettÅ‘ség jelenik meg, viszont a találkozásból nem a szent, hanem a szentségtelen ered. A profán és a "túli világ" találkozásából nem a jó árad ki, hanem a gonosz bűze szivárog. Nem a halálon túli boldog lelki élet, hanem a hideg gyötrelem, sötétség, és a benne rejlÅ‘ átok s megtestesülÅ‘ iszonyat bújik meg. Az ismeretlenben rejlÅ‘ tudattalan képek, agyunk legmélyebb bugyraiba száműzött, titkok és fekete mágia által felszÃnre hozott torz tünemények, melyek fölött nincs hatalmunk... ezek kÃsértenek az oldalakon.
Vagy csak nagyon jól megÃrt történetek...
Mindenki döntse el maga, de ennél félelmetesebb Halloween-i könyvet ajánlani se tudok. Szóval, mimózáknak nem ajánlom... és biztos, ami biztos, viseljetek feszületet!
SzubjektÃv értékelés: 10/10
Amennyiben támogatnád a blog működését, kérlek, az alábbi linken vásárold meg a könyvet: https://lira.hu/tradetracker/?tt=4784_12_360807_&r=https%3A%2F%2Fwww.lira.hu%2Fhu%2Fkonyv%2Fszepirodalom%2Ffelnottirodalom%2Fregenyek%2Fonnan-tulrol-helikon-zsebkonyvek-75
Eliade - A szent és a profán könyve pedig itt megvásárolható:
Köszönöm!