több szerző: Kriptopénz ABC
- KB könyvesblog
- 2019. nov. 17.
- 2 perc olvasás
Frissítve: 2020. okt. 21.
Ezt a könyvet egy forró nyári hétvégén olvastam. Ekkor gondoltam egyet, és elmentem a legközelebbi strandra, ott folytattam az olvasást, amit meg-megszakítottam egy kis kellemes pancsolással. A bejáratnál sokat kellett várni. Nemcsak a tömeg miatt, hanem mert áramszünet volt, és nem működtek a bankkártya terminálok. Az embereknek hiába volt pénze, az valójában egy adatsor egy banki szerveren. Készpénzzel tovább jutottam egyébként…
A technológiának azonban nyilván vannak előnyei. Kényelmetlen és veszélyes lenne mindig nagy mennyiségű készpénzt magunknál cipelni. A bankban biztonságban van (elvben), és képes vagyok bankbetétekbe, vagy más pénzügyi termékekbe fektetni. Hogy a kamatok által a pénz pénzt termeljen. Azonban, egyáltalán micsoda a pénz? Mitől értékes? És mi lenne, ha magamnak gyártanám? Legfeljebb gyerekként ezek a kérdések mindenkiben felmerülnek – mondjuk a gyártás témája egyes felnőttekként is…
Közgazdasági tanulmányaimat felelevenítve és a dolgokat nagyon leegyszerűsítve, a pénz maga csak egy általános egyenérték eszköz. A különféle dolgok értékét össze tudjuk vele hasonlítani, illetve a szükségleteinket segít kielégíteni. A pénz értékét régen a benne lévő nemesfémtartalom, majd a pénz mögötti nemesfémtartalomról szóló állami garancia, végül pedig az állam gazdasági teljesítménye iránti bizalom adta.
Az államok – a központi bankjaikon keresztül – szabályozni tudják az általuk előállított pénz mennyiségét, így növelve vagy csökkentve az inflációt. Az árfolyamot a központi bankok tehát szabályozzák. A bankok közötti pénzmozgás rugalmatlan, a váltások sokba kerülnek, és az egész rendszer túlszabályozott.
Ezt a rendszert alapjaiban helyettesíthetik a kriptopénzek. Ezek olyan, számításokkal létrehozott egységek, amelyek egyrészt a blokklánc technológia alkalmazásával gyakorlati problémák megoldására is alkalmazhatók, másrészt, függetlenek egy központi hatóságtól. Nézzük meg a leghíresebb kriptovaluta, a Bitcoin esetében ez, hogy működik!
A Bitcoin értékét két dolog adja. Egyrészt, a mennyisége előre meghatározott: 21 millió létezhet belőle összesen. Másrészt, az árfolyamot a kereslet-kínálat határozza meg: mivel ez az értékpiac nincs szabályozva, nyugodtan nevezhetjük a kriptopénzeket spekulánsparadicsomnak. Nem véletlen tűnik bizonytalan világnak és sejtető az is, hogy már a Bitcoin eredete is homályos. Nem tudjuk, hogy ki volt az a Satoshi Nakamoto [1], aki megalkotta az új pénzrendszert.
A gyakorlatban a pénz maga úgy jön létre, hogy „bányászok” bonyolult matematikai műveleteket végeznek, melyért egy nagyon kis százalékot, jutalékot kapnak. A számítások a blokklánc alapjai: ha elindítunk egy utalást, akkor a tranzakciónk egy blokkba kerül, amit elküld egy bányagépbe. Ezt, ha jóváhagyta, eljut más csomópontokba, így ellenőrzik magát a rendszert.
Bonyolult… elsőre talán nekem is. A blokklánc vadonatúj technológia, melyben számtalan lehetőség van: a kriptobányászat, a kriptokereskedelem, esetleg új kriptovaluták fejlesztése, illetve gyakorlati problémák megoldása például okosszerződések révén mind kiaknázatlan terület lehet az esetleges vállalkozóknak.
A szerzők segítenek ennek az elsőre érthetetlen és homályos világban való eligazodásban. A könyv ebben kiváló útmutató, térkép. Őszinte képet kapunk, még a kritikákról is olvashatunk egy fejezetet. A függelék kifejezetten hasznos, nemcsak fogalomtár és kriptopénz lexikon, hanem a legfontosabb platformokat is összegyűjtő tudástár is szerepel.
Ajánlom
ha szeretnél kriptovalutákba fektetni,
Nem ajánlom
ha Vágási Feri vagy. https://www.youtube.com/watch?v=ddEC4QQrR9U .
Szubjektív értékelés: 10/7,5
Amennyiben szeretnéd megvenni a könyvet és felár nélkül támogatni a blogod, ne keresgélj, itt megteheted:
Amennyiben pedig e-könyvet szeretnél, azt itt veheted meg:
Köszönöm!
[1] Érdekesség, hogy egyesek egy magyar származású IT szakértőt, Nick Szabo-t vélik a titokzatos fejlesztőnek, ugyanis sokkal korábban egy hasonló rendszert tervezett meg Bit Gold néven.
Hozzászólások