Kepes András: Világkép

Amikor először voltam Londonban, a szálláshelyem és a csoport többi tagjának gyülekező helye között sokat kellett ingáznom. Akkor egy érdekes „social experiment”-be, azaz társadalmi kísérletbe fogtam. A járókelők nagy részére, akivel összefutottam, rámosolyogtam és kíváncsi voltam, hány pozitív reakciót (visszamosolygást) kapok. A számtalan kísérletből csak egy volt ilyen: egy indiai kislány…

Himanshu Singh Gurjar/Unsplash

Világképek...

A mosoly egy igen érdekes, mondhatni univerzális jel, mégis, értelmezése kultúrkörönként, és országonként eltér. Például, az USÁ-t gyakran a mosolygós országok közé sorolják, míg Oroszországban az idegenekre mosolygókat őrültnek nézik, míg Japánban a mosolygást kevésbé tartja fontosnak.[1] Ebből is látszik, hogy a világ színes, eltérő: és Kepes könyve ezt mutatja be:

az emberi lét különféle vetületeit, utazási élményeket, érdekes anekdotákat, az író egyéni véleményjegyzeteit. Összefoglalva ez a Világkép.

Talán haladjunk ebben a sorrendben:

1. Emberi lét vetületei

Születés, kapcsolatok és esküvő, rítusok, tisztálkodás, vendégség, családi élet, lakhatás, étkezés és ételek és a halál. A teljesség igénye nélkül ezeket a témákat a szerző a különféle kultúrák szemszögéből mutatja be. Ez olyan, mint

egyfajta kultúrantropológiai á lá carte.

Őszintén szólva, én ezt nem bánom, nekem hihetetlen érdekes voltak ezek a részek: tetszett, hogy a különféle kultúrák gondolkodásmódját hasonlítja össze egy téma körül, és nem egyben mutatja be a kultúrákat. Érdekes látni a különbségeket, ez egyfajta feszültséget és izgalmat kelt.

2. Saját történetek

Ezekben a részekben látszik, hogy a könyv javarészt a szerző, Kepes András korábbi utazós TV sorozatán alapszik. Ugyanis, az egyetlen egy részletet, melyet megnéztem a műsorból, ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket tartalmazza, mint a könyv vonatkozó része. Valószínűleg a többi leírást sem először ismerheti meg a nagyközönség, inkább szerkesztett és kiegészített változatról van. Ez egyáltalán nem baj, csak jó lett volna, ha a sorozatról több szó esik, én például nem tudtam, hogy Kepesnek volt ilyen műsora volt (nem nagyon ismerem a magyar televíziósokat, celebeket). Szívesen olvastam volna a műsor keletkezésének hátteréről, hogy honnan jött az ötlet – ha már a mű egy része önéletrajzi ihletettségű. Sajnos, ez kimaradt.

3. Véleményjegyzetek [2]

Nem szeretem a címkézést, azonban itt élni fogok az eszközzel: Kepes inkább liberális nézeteket vall. Az olvasóim tudják, hogy én inkább konzervatívnak tartom magam, és mégis: Kepes az a liberális, aki értelmes, felvilágosult, és noha eltérően látunk bizonyos dolgokat, mégis, tudom tisztelni a véleményét. Biztos vagyok benne, hogy egy jó bor mellett izgalmas vitákat, érdekes beszélgetést folytatnánk.

Viszont, ezek az esszék – amik a könyv elején vannak – nem igazán érzem a könyv témája szempontjából relevánsnak, valahogy nekem idegennek hatott. Inkább egy a világról alkotott nagytotál akart lenni némi liberális elfogultsággal. Itt is voltak számomra izgalmas részek, például a hőstípusokról, de valahogy a nagyképnél azonban elvesztek a színek: én jobban élveztem az emberközeli történeteket, a könyv másik felét/kétharmadát.

És itt mennék át a könyv legnagyobb erejére: a kultúrákat gyakran egy adott család vagy személy szemszögéből látjuk. Ettől a távoli világ emberibb lesz, arcot is kap. Hiába halljuk gyakran, hogy a világ összement és hogy világfaluban élünk, gyakran az eltérő kultúráknak nem tudunk arcot adni, távolinak, egzotikusnak, szokatlannak és különösnek érezzük őket. A személyesség új mentalitást is ad: nem úgy látjuk, hogy ezek az japánok így élnek, hanem Kimijosi tettein keresztül valóban megérhetjük azt, hogy milyen a gondolkodásmódjuk. Vagy máséval az arab, inka indián, vagy épp a csángó mentalitást.

Amennyiben érdekelnek az utazási regények, az emberek, ismeretlen és érdekes kultúrák, szokások, mindenféleképp ajánlom a könyvet, igazi csemegék vannak benne. Vannak apróságok, amik zavartak, és írtam megjegyzéseket a lap szélére, de összességében ezek nem olyan súlyú dolgok, amik miatt nem tudnám ajánlani.

Szubjektív értékelés: 10/7,5

Amennyiben megvennéd a könyvet, kérlek, az alábbi linken keresztül tedd, és így támogathatod a további posztok elkészültét (felár nélkül): https://lira.hu/tradetracker/?tt=4784_12_360807_&r=https%3A%2F%2Fwww.lira.hu%2Fhu%2Fkonyv%2Fismeretterjeszto-1%2Ftarsadalomtudomany%2Fvilagkep-bovitett-uj-kiadas

Köszönöm!

[1] https://www.zendent.hu/hu/hirek/3-ok-miert-tajekozodj-mielott-mas-orszagban-mosolyogsz Megtekintve: 2020.08.28 20:57 [2] Én használom ezt a kifejezést, ez nem szerepel a könyvben.

Képek forrása:

• indiai kislány Himanshu Singh Gurjar/Unsplash

• havannai trombitás: Jessica Knowlden/Unsplash

• tokiói utcakép: Dovile Ramoskaite/Unsplash

• mongol lovas: Uchral Sanjaadorj /Unsplash

• indián: Andrew James/ Unsplash

• katolikus mise az Egyesült Királyságban: Father James/Unsplash

• afrikai csoport: bennett tobias/Unsplash

• arab női zarándok Irakban: ‏🌸🙌 فی عین الله/ Unsplash

• zsidó a Síratófalnál: Dave Herring/Unsplash

• balerinák az Államokban: Michael Afonso/Unsplash

• buddhista gyermek: 和 平 /Unsplash

• szerelmespár Párizsban: Steven Lasry/Unsplash